Pécsely és a Pécselyi-medence
Belterület: 65 ha
Terület: 1935 ha
Lakosság száma: 632 fő
Pécsely Községi Önkormányzata
8245 - Pécsely
Vásártér u. 148/A
Tel.: (86)345-040
A Balaton-felvidék - a Tihanyi-félsziget képzeletbeli főtengelyében fekvő - egyik legszebb tájegysége a Pécselyi-medence. Északnyugat-nyugat felé erdőkkel és szőlőskertekkel borított, változatos dombok zárják le, keleti irányában a Balaton felé fordul. A tóra néző panorámátazonban az Aszófő község felett húzódó erdős dombsor elfedi.
A község területének - a magyarok a 900. év nyarán történő honfoglalását megelőző - története homályba vész. Néhány szórványos újkőkori, ill. római kori régészeti töredék igazolja, hogy ez a terület az őskor - ókor folyamán nem volt lakatlan. A magyar honfoglalás korából sem került elő régészeti lelet.
A falu neve Nagy Pécsely formában csak igen későn, 1530-ban fordult elő első ízben. A korábbi névelőfordulások a két hamis tihanyi apátsági birtokösszeírás, ill. az 1082 évre datált, úgyszintén hamis veszprémi birtokösszeírás alapján teljesen bizonytalanok. Csak annyi bizonyos, hogy a kezdetben, (a XI-XII. században) királyi és királynéi birtokban lévő pécselyi földek és azok lakossága valamikor a XII-XIII. században királyi adományként részben a közeli tihanyi bencés rendi apátság, ill. a veszprémi püspökség birtokába került. Jelentős számban éltek itt a leigázott őslakosság fékentartására, ill. a királyi hatalom védelmére idetelepített katonáskodó és szabad magyarok, az ún. várjobbágyok, akik zömében ősei voltak a későbbi egytelkes nemességnek.
Kétségtelen, hogy a legkorábbi Pécsely falu (villa Pechel) a mai Nagypécsely helyén alakult ki, s a későbbi birtoklások során bomlott Kis-, Nagy- és Nemes-Pécsely falurészekre.
1552.június 2-án török csapatok foglalták el Veszprém várát, ami végveszélybe döntötte a Balaton-felvidék falvait is. A Balaton északi partvidékén élő lakosság védelmére 1552 után a Habsburg királyi hatalom a tihanyi erődített bencés kolostort építtette ki végvárrá. Pécsely északi határában a XIV. század végén félben maradt Heym, (mai ismert nevén Zádor vára) soha nem épült fel, s a török háborúk során szerepe nem volt.
A török hadsereg 1683-1687 közti kiűzése után ebben a térségben is helyreállt a rend és az élet. Ebben az időben, 1696-tól a hivatalos ügyiratok már egyértelműen megkülönböztették egymástól Nagypécselyt és Nemespécselyt.
A XIX. század első felében a korábbi feudális viszonyok nem változtak. Döntő fordulatot az 1848. márciusi polgári forradalom hozott.
Az 1850-es évek végén mozgalom indult a két községben, hogy a kicsi és rossz állapotban lévő XII-XIII. századi templomot lebontsák, és a helyén nagyobb és új református templomot építsenek. Az új templomot 1863-ban szentelték fel. A kiegyezést követő OsztrákMagyar Monarchia (1867 - 1918) időszakában mindkét község agrártelepülésként élt.
Az első világháború (1914 - 1918) jelentős áldozatokkal járt. A két világháború közti időszakban (1919 - 1940) a két Pécsely község változatlanul agrártelepülés.
A hajdani két község, Nemespécsely és Nagypécsely közti senkiföldjén az 1980-90-es években egy modern falurész épült fel.
Pécselyen mint korábban is, a szőlőtermelés a domináló.
Nevezetességei
Pécsely környékének nevezetessége a Zádor-vár vagy Himfy-vár. A Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) épült a vár a XIV. század végén. Több történet is keletkezett róla, de a valóságban történelmi szerepe nem volt. A Derek-hegy 363 méter magas meredek kúpján mára már csak néhány falszakasz maradt. Az itt létesült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és Tihany irányába. A várhegy alatt fakad a kiváló vízminőségű Zádor-forrás. A község középpontjában emelkedő nagy református templomot egy XII. századból való kis templom helyén építették klasszicista stílusban. Ezen a vidéken van a Balaton-felvidék talán legszebb medencéje, dús növényzettel, bővizű patakkal. Nem véletlen, hogy szívesen jönnek ide a kirándulók, túrázók. Érdemes megtekinteni a faluközpont kopjafáit, és a Hosszú utca szép népi épületeit is.
Nagypécsely szülöttje Bohuniczky Szefi ( 1894. márc. 19. - Bp., 1969. febr. 28.): Baumgarten-díjas író (1938, 1942). Pécsely, Fő út 121.
